Ősmagyar sírok kerültek elő a Kaukázusban: feltárulhat nemzetünk elfeledett múltja?

A páratlan leletekre magyar és orosz kutatók bukkantak rá.

A régészek a Kaukázus területén találtak rá a különleges, elég jó állapotban épen maradt sírokra.

A helyszín egész pontosan az Anapa város mellette Scsel lelőhelyet foglalja magában.

A lelőhelyről korábban már néhány, a Kárpát-medencéhez köthető szórványleletet, például palmetta-mintás lemezes hajfonatkorongot, tarsolylemez-töredéket, aranyozott bronz keresztvasú szablyát, hasított palmetta-díszes övdíszeket közöltek az ásatást vezető régészek.

A temetkezési szokások és anyagi kultúra (Ny-K tájolás, edények, fegyverek, köztük szablya, nyílcsúcsok), szoros kapcsolatot mutatnak az Etelközből ismert, IX. századi magyarnak meghatározott Subbotyici-régészeti temetkezési horizonttal.

A kutatók a feltárt temetkezéseket sokrétű elemzésnek fogják alávetni (genetikai vizsgálatok, stronciumizotóp-elemzések, radiokarbon kormeghatározás), és a következő években a kutatást tovább kívánják folytatni.

A genetikai kutatásokat a Magyarságkutató Intézet Genetikai Kutatóközpontja végzi.

Az ásatás jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi magyar régészeti kutatás számára többnyire fehér foltnak számító területen elsőként valósult meg közös magyar-orosz régészeti feltárás.

Ez az egész azt bizonyíthatja, hogy a Kaukázus térségében az ősmagyar jelenlét igen is nagy volt.

Ellentétben a korábban állítottakkal.

Az elmúlt években előkerülő régészeti leletek mind azt sugallják, hogy a magyarság nemzeti múltja sokkal részletgazdagabb, mint korábban bárki gondolta volna.

Egyre inkább megdőlni látszik a sokáig egyeduralkodónak számító finnugor elmélet is – állítják a szakértők.

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.