Nimród, az Alvó óriás: a magyarság egyik legnagyobb alakjának nyomában

Nimród legendás alakjának maradványai itt lehetnek elrejtve? Elhozták testét ide a Pilisbe, és itt temették el valahol, de a szíve még mindig dobog Dobogókőnél…- így tartja a legenda igazi forrása.

Nimród palotája azon a helyen állott, ahol a Duna medre délnek fordul, s ez a hely pedig nem másutt, mint a Pilisben van! Egészen Bécstől a Duna szinte Nyugat-Kelet irányban folyik, s csak Visegrád után, Dunabogdánynál (régi neve: Bogdan) fordul Délnek, s ez valóban igen nagy kanyarulat, mely egészen a déli határig tart!

Babiloni tornyából, amely 7 emeletes volt, vagyis a hét csakra miatt és hétféle drágakőből is épült, egy látomás miatt erőtlen lövést követően a sötétség ura a kilőtt nyílvesszőt elkapta, és mindent elpusztító tüzes nyílként dobta vissza, így a torony összedőlt, és fel is perzselődött minden Nimród pedig halálosan megsebesült.

Elhozták testét ide a Pilisbe, és itt temették el valahol, de a szíve még mindig dobog Dobogókőnél…- így tartja a legenda igazi forrása.

De mi van akkor, ha nem kimondottan Dobogókőnél dobog az a szív? Ha pont nem ezért Dobogókő, a Dobogókő?

Lehet abban valami, hogy a Pilis rejti Nimród testét, mélyen eltemetve a föld alatt, hiszen a mai Marót, (Pilismarót) a Ménrót-névből nyerte el mai formáját. Ménrótnak de Nimrud-ként is írja Anonymus nevét a krónikájában, ami mai fordítás-értelmezés szerint: Vörös Mén-t jelent. A mén fogalom, pedig megegyezik nem csak egy nép, törzsi vezető, őskirály fogalmával, de a mén az ősi tudó is. Ez pedig jelenthet bizonyos tudományokat is, olyanokat, mint például: mágia. Hiszen ne feledjük, anyja Tündér Ilona, atyja pedig ősi természetistenség!

Ha Pomáz felé tartunk Hévvel, vagy autóval, vagy akár Budakalász felől jövünk Szentendre felé a 11-es műúton, és pillantásunk a hegyek felé téved, akkor máris egy érdekesség hívja fel magára a figyelmünket. Ahhoz persze hogy ezt magunktól is észrevegyük a természetben, nyitott szemmel kell járnunk, és figyelnünk kell magát a táj furcsaságait.

Az Alvó óriás

Sokan Alvó óriásnak vagy Múmia-hegynek nevezik ezt az alakzatot, akit én még 15 évesen női alaknak láttam és értelmeztem. Ez az emberalak a valóságban hanyatt fekszik, és szépen kirajzolódik a feje, a mellkasa és bizony a lába is. Hogy miről is van itt szó? Ez egy jel, mely már nagyon régóta létezik, és csak az nem veszi észre, aki átsiklik az ilyesféle dolgok felett.

Ezen a területen van jó néhány megmagyarázhatatlan dolog, amire csődöt mond a modern tudomány is, és bizony az egyszerű kutató is megvakarja a fejét.

A Berseg-hegy régi nevén Boglya-hegy alkotja tulajdonképpen a szabályos sisakot viselő, szakállas emberalak fejét. Akárcsak a sumer kőtáblákon, hiszen ott is találkozunk szakállas-sisakos harcos ábrázolásokkal…

A Nyerges-hegy kettős csúcsával, viszont az alak hosszú mellkasi részét. Viszont a fej és a mellkas között nyakként helyezkedik el a messziről nem látható Álló-rét mély völgyével. De a legérdekesebb az, hogy a Kada-csúcs alkotja lábát eme hatalmas pontosan 4,6 km hosszú „hegyóriásnak.”

Valóban óriás lenne, vagy csak a mi képzeletünkben létezik így?

De nemcsak a hegyek formái adják ki a fekvő nagy emberi alakot, hanem a Pilis turista térképén lévő ősi utak összerajzolása is…

Ezeket az utakat már sok ezer évvel ezelőtt is kialakították a valóságban, hiszen azon kívül, hogy jártak rajtuk, jelölni, jelezni akartak a számunkra, és az akkori népek számára is.

„Itt nyugszik, a hatalmas Nimród, a ti királyotok! Halkan lépjetek be birodalmába, és ne ébresszétek fel hangoskodásotokkal. S ha majd betelik az idő, mikor eljön a szükség, s bajban lesztek, dobogó szívét hallani fogjátok, s visszatér a holtak birodalmából szelleme a régi testben közétek, hogy megvívja harcát népéért, a sötétség gyermekei ellen…”

Az élőhely keresése

Ha a Nimród legenda igazságtartalmát elfogadjuk, és megszemléljük a lehetséges hegyeket ahol az egykori palota állt, hamar rájövünk, hogy rendkívül kedvező a környék fekvése minden szempontból.

A terület stratégiailag is jól védhető, messze belátható, hiszen alant völgyek és kisebb hegyek találhatóak a folyóval együtt. Déli fekvésű, meleg mediterrán hegylejtők vannak errefelé, amely bármiféle ott élésnek, gazdálkodásnak is kedvező feltételeket biztosít.

A mai Nyerges-hegy alatti völgyben egy jó 3 kilométer hosszú épített hegy-sánc látható, mely mai formájában a szakemberek szerint „természetes” eredetű. Jobban megnézve azonban eme hosszúkás, alant lévő hegyvonulatot, formáját tekintve és rendeltetését, az embernek azonnal eszébe jut, hogy ez egy mesterséges épített sánc, egyfajta gátmaradvány, vagy erődítésrendszer lehet.

A mintegy három kilométer hosszú, s közel 160-200 m magas „fal” mesterségesen építettnek tűnik. Tetőzi ezt az is, hogy mai neve Pismány-hegy. A történészek nagyrészt a török-korra vezetik vissza a „hegyecske” néveredetét, a szerb nyelvbe a perzsából került pasiman=megbánó, lemondó szóra.

Véleményem, és Fekete János barátom szerint azonban az egész sánc épített hegy, és több ezer évvel ezelőtt építhették, Nimród korában… Kérdés csak az, hogy milyen lehetett akkor a környék? Lehet, hogy sok ezer évvel ezelőtt itt egy hatalmas beltenger vagy pedig a folyammá, vagy tengerré duzzadt Duna hullámzott, s ezért épült a közel 200 méter magas gát?

Áradat elleni védőmű?

Vagy pedig a Dél felől a Kárpát Medencébe több hullámban érkező, fosztogató, rabló sémi népek áradata ellen épült? Egyfajta védelmi-sáncként? Nem tudjuk. De réginek és mesterségesnek látszik, a Pismány névalak, pedig erősen „mesterkéltnek”…

A sumeroknál a „pis” szó vizet jelentett, a man lehet mén-jelentésű is, talán az „özönvíz tudója” kifejezést takarja, ezt biztosan nem tudjuk.

A tény azonban az, hogy a völgyet erősen védvonalként keríti körül az ősi sáncmaradvány, amely a Nyerges-heggyel szemben van, és a hegyen rendkívül sok a faragott, összetört, kő, nagyobb hasáb, és félig ledöntött falmaradvány. Ezek már feltehetően több ezer évvel ezelőtt itt vannak, és egykori hatalmas vár-erődítmény maradványai lehetnek… Talán, éppen Nimród palotájának a maradványaié…

A babiloni rom maradvány

A kutató szakemberek közül sokan meghaltak, a babiloni torony felkutatásánál, így ma is le van zárva ez a terület. Üveggé olvadt drágaköveket találtak itt, s erősen radioaktív sugárzással, szennyeződéssel, így feltételezhető egy korábban „istenek között lezajló” nukleáris csapás ténye…

Nem tudjuk, hogy miféle erős mágia képes a követ úgy felforrósítani, összeolvasztani, hogy még évezredek után is veszélyes legyen az embernek, a közelében tartózkodni.

Forrás: atillamen.blog.hu

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.