Megtalálhatták, hol lehetett a messzi keleti őshaza: a magyarság őstörténetének titka tárulhat fel

Ezt mesélik az Árpád-kori népességről a modern embertani vizsgálatok eredményei…

Meglepő módon csaknem ugyanazt, mint akár száz évvel ezelőtt, ám már archeogenetikai módszerekkel is alátámasztva: nem az Urál mellől származik a honfoglaló magyarság jelentős része.

Sokan nem értenek egyet a klasszikus finnugor elmélettel.

Azonban úgy tűnik, igazak lehetnek azok a hangok, melyek egy sokkal változatosabb, sokkal régebbi múltat feltételeznek a magyarságnak.

A finnugor elméletről sokan amúgy is azt tartották, hogy valójában csak a nemzetellenes erők propagálták, hogy így kicsinyítsék népünk jelentőségét.

A sorba nem illő régészeti leletekkel nem foglalkoztak, a finnugor rokonságnak homlokegyenest ellentmondó antropológiai eredményeket pedig egy az egyben figyelmen kívül hagyták.

Pedig a modern genetikai vizsgálatok is alátámasztják, hogy az antropológusok már egy évszázada is jó nyomon jártak.

A honfoglalók vajon honnan jöhettek?

Adódik a kérdés…

Az elmúlt évtizedekben előkerült turanoid koponyák vizsgálata rengeteget elárult erről az elmúlt pár évben.

A turanoid koponyákat időben és térben visszakövetve a Fekete-tengertől, a Kaukázustól és az Aral-tótól kissé északra fekvő területsávra jutunk, jórészt a mai Kazahsztán területére.

A kazah hagyomány egyébként mind a mai napig nyugatra vándorolt testvérnépként tartja számon a magyarságot.

Ahol viszont ma nyelvrokonaink élnek, hiányzik az ilyen embertípusra utaló leletek folytonossága.

Vagyis a szakértők a genetikai és a tudomány útján bizonyítják be szép lassan: a finnugor elméletet kevésbé támasztják alá az új “nyomok”.

A magyarság eredete, az ősmagyar haza sokkal messzebb van, a távol-keleti világban.

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.