Megdöbbentő fordulat a magyar “Csernobil-perben”! Csak a síron túl kaphatnak igazságot a felperesek?!

A pert a Magyar Állam ellen indította 30 ember: bebizonyosodott, hogy az eternitgyárból érkező azbesztpor miatt mindannyian rákos betegek lettek, illetve rajtuk kívül még sokan.

A felperesek közül azonban már senki nem él: az elhúzódó pereskedés ideje alatt kínok között meghaltak az azbeszt miatt kialakult halálos betegségben.

A perben már született elsőfokú ítélet, ami kimondta, hogy nem lehet kártérítésre kötelezni a Magyar Államot.

Most az egyik felperes, az azóta már elhunyt György Zsolt özvegyének jogi képviselője a következő hírt hozta nyilvánosságra:

„Szeretném megosztani a jó hírt, hogy 5 évi pereskedés és elutasítás után ma a Kúria hatályon kívül helyezte az azbesztperben legelsőként született jogerős ítéletet. Megállapította, hogy mégis kártérítésre lehet kötelezni a Magyar Államot az eternitgyár környezetszennyezése miatt bekövetkezett daganatos halálesetek ügyében.

A peres eljárás az elsőfokú bíróságon folytatódik egy kiegészítő bizonyítás lefolytatására. Ezt követően születhet újabb ítélet.

A képen néhai György Zsolt özvegyével, György-Sándor Judit felperessel a Kúria végzésének kihirdetése után” – írta a Facebookon.

György Zsolt – az azóta meghalt felperes, akinek özvegye viszi tovább az ügyét – öt éve, 2014-ben ezt mondta a Blikknek:

– Úgy tudom, körülbelül harmincan perelünk, én vagyok az első. Orvosi papírom van, hogy azbesztmérgezés miatt haldoklom, ezért igyekeznek a tár­gyalásokkal.

A két falu, Selyp és Zagyvaszántó temetőinek több mint fele azbesztózisban elhunytak sírjával van tele. Egyik barátomat a múlt héten temettük el ugyanezért. 14 éves koromig a cementgyártól 30 méterre, most a családommal 800 méterre élünk.

Az azbesztet 12 évvel ezelőtt mérgező anyagnak nyilvánították, a kihalt 3,5 hektáros gyártelep, amelynek tulajdonosa külföldre szökött, mégis bekerítetlenül áll.”

Három éve viszi a szél a mérgező port – mondta 2014-ben Zsolt, aki azért az államot pereli, mert amikor 20-30 éve (ennyi a lappangási idő) a tüdejébe került a mérgező azbeszt, a gyár még állami tulajdon volt.

– Tavaly májusban bontotta le a tulajdonos cég a hat hatalmas silót és a gyárkéményt. A por a búzatáblák fölött másfél méter magasan hömpölygött a környéken.

Azóta az iszonyatos mennyiségű mérgező törmelék úgy hever ott, ahogy ledőlt, csak a vasat hordták el a guberálók

– mondta utolsó interjújában Zsolt, akinek a felesége három állásban dolgozott, hogy eltartsa beteg kisfiukat, illetve férjének fizethessék a gyógyszereit.

A Zsolt akkor fájdalomtól már aludni sem bírt. A mellhártyáján nőtt tumor miatt szervezete védekezés­képpen ­„burokba zárta” a tüdejét, az nem tágult ren­desen, így alig kapott levegőt.

Óránként 300 mil­ligramm morfiummal csillapították a fájdalmát később bekövetkezett haláláig. Két ­árvát hagyott maga után.

Forrás: Blikk

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.