Ijesztő tények egy lehetséges atomháború kitöréséről: a világbiztonság csak egy illúzió!

Sok elemző szerint valójában véget sem ért a hidegháborús feszültség, sőt, hamarosan kirobbanhat egy újabb atomháború…

Az egész világbiztonság olyan gyönge lábakon áll, mint még soha.

Ezt azonban nem nagyon híresztelik a médiában, mert globális szintű pánik törne ki.

Arról van szó ugyanis, hogy a világbékét biztosító alappillérek jelentős mértékben meggyengültek, és a törékeny egyensúly bármikor végleg megbomolhat.

Egy életveszélyes illúzió az egész, ami hamar a harmadik világháború előszelévé válhat.

Tyler Cowen közgazdász professzor megdöbbentő dolgokat állít.

Cowen szemben velük úgy véli, hogy továbbra is az atomháború lehetősége a világot fenyegető legnagyobb veszély. Így van ez annak ellenére, hogy egy nukleáris konfliktus kirobbanásának lehetősége nem látszik valószínűnek.

Hatvan-hetven évvel ezelőtt más volt a helyzet, például James B. Conant a Harvard Egyetem elnöke 1951-ben arra számított, egy évtizeden belül kitör a harmadik világháború, ami nukleáris világégés lesz.

Ez a jóslat láthatóan túl pesszimista volt, talán túl friss volt még a nem sokkal korábban lezárult két világháború emléke. Ugyanakkor feltehetjük a kérdést: nem fenyegeti-e ugyanez a veszély a mai generációkat is ellenkező előjellel.

Azért nem feltételezzük az atomháború kirobbanását, mivel az emberiség utoljára 1945-ben vetett be utoljára atomfegyvert, ami nagyon régen volt.

Valójában egy általános jelenségről van szó, amit a viselkedés-gazdaságtan a közelmúlt iránti elfogultság címszó tart számon. Például a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás után sokan aggódtak, hogy ezt további akciók fogják követni.

Nem így lett. Manapság – a 2008-as pénzügyi összeomlás utóhatásaként – jobban aggódunk a bankcsődök miatt, mint korábban, Kína gazdasági megerősödése pedig azt a rémképet vetíti elénk, hogy egyszer csak megszűnik az USA feldolgozóipara, mert tényleg minden Kínában fog készülni.

Mi a helyzet ennek tükrében a nukleáris háborúval? Ha konkrétan próbálnánk megadni ennek esélyét a következő években, akkor igen kicsi valószínűséget jósolnánk, minél távolabbi időpontra kellene azonban előrejelzést adnunk, annál bizonytalanabbá válnánk, így annál nagyobbnak találnánk a veszélyt.

A Bloomberg publicistája azt találta, hogy a pénzügyi befektetők értik meg a leginkább az atomháború kockázatának természetét.

Azzal, hogy nem számítunk a nukleáris összecsapásra, úgy teszünk, mintha egyetlen kis kockázatú befektetésben helyeznénk el a pénzünket, nem kötve olyan üzleteket, amelyek ellensúlyoznák a veszteségünket, ha ez nem jönne be.

Ezzel ellehetünk akármeddig, miközben valójában nagy kockázatot vállalunk, mert ha a pici negatív esély mégis érvényesül, akkor egy csapásra elvesztjük az összes pénzünket.

Visszatérve a nukleáris fegyverekre: az érvek túlnyomó többsége amellett szól, hogy ezeket soha nem fogják bevetni, ám a pesszimista esélynek csak egyszer kell bejönnie, és az emberi civilizációnak annyi.

Vagyis a veszély ma is ott lebeg az emberi civilizáció felett, talán fenyegetőbben, mint valaha.

Most több mindent veszthetne az emberiség egy globális háborúval, mint a kéterzes évek előtt.

A pusztítás mértéke pedig az elnagyolt haditechnika miatt felérne több kontinensnyi népirtással…

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.