Így evett a falu embere régen: ezért voltak olyan egészségesen a vidékiek és a székelyek!

Nem véletlen, hogy akkoriban gyakori volt, hogy az ember a 100 éves kort megérte, világháborúk és éhínségek között, a mai elkényelmesedett világ pedig különféle betegségekben szenved és már egy nátha ledönti…

Milyen érdekes, hogy a falu embere egykor mindig makkegészséges volt.

A vidéki mamáknak és papáknak soha nem volt semmi baja.

Pedig hajnalban keltek, ittak, vedeltek, pipáztak, sokszor még a mamák is egész nap pöfékeltek.

Mégsem volt annyi rákos, allergiás és autista közöttük. Sőt, gyakorlatilag ismeretlen fogalom volt ez vidéken.

Mára már egész más a helyzet… sokan pedig az ételben keresik ennek az okát.

A modern ember ma szeméttel teli ételeket eszik. Olyanokat, amikről mindent elmond az, hogy 50 évvel ezelőtt a nagy részük még csak nem is létezett.

Ezek ugyanis emberi fogyasztásra aligha alkalmas matériák: kémiailag ízfokozott, stabilizátorokkal teletömött, ragasztott húsok, aszpartámmal zsúfolt édességek, glifozáttal mérgezett zacskós levesek…

Aki ilyen modern mérgeken él, az ne csodálkozzon, ha egy idő után a teste-lelke megbetegszik…

Régen a falu embere természetes forrásból fogyasztott mindent.

Volt friss hús, sűrűn vágtak malacot, betakarították a földekről az élelmiszert maguknak, a paradicsom pedig nem vegyszerezve termett meg a kert hátsó végében, hanem a maga jogán.

Lehet hogy nem volt akkora, minta golflabda méretűre “fújt” áruházakban értékesített változat, de sokkal finomabb és egészségesebb volt.

A szalonna sem volt teletömve mindenféle dologgal, és nem esett át “kémiai fürdetésen”, hogy tovább friss maradhasson.

És nem voltak műanyag palackok sem, melyekről ma már mindenki tudja, hogy a hő és napfény hatására méreganyagokat bocsátanak ki a bennük lévő vízbe…

Valahol valami elveszett… Túl messze mentünk a természettől, és eltávolodtunk az egészségkultúrától.

A mai modern embernek már nincs lakatolta az erdővel, a vidéki világgal, a virágos rétekkel, és a frissen betakarított élelmiszerekkel.

Mindent gyorsan akarunk megkapni, mindenből a legtökéletesebbet akarjuk.

Ezért megvesszük a tökéletes színűre “gyártott”, kívánatosra felfújt paradicsomot ahelyett, hogy megtermelnénk magunknak…

A természet pedig rákkal, és egyéb végzetes nyavalyákkal bünteti az embert azért, mert megpróbált túljárni a teremtés eszén…

Jó lenne, ha sikerülne visszatalálnunk arra a bizonyos helyes ösvényre, mielőtt nem késő…

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.