Hunok Mezopotámiában: a sumerok ismerték a hunok népét, ősmagyar kapcsolat

Nagyon is azt gondolhatjuk, hogy Szumer városállamaiban ismert volt a hunok neve. Mivel a szumerok többsége magyar eredetű volt, ezért a Hun szó előfordulásán nem is kellene csudálkoznunk a mezopotámiai névanyagban.

Természetesen van hun hősről szóló történet Mezopotámiában. Az a helyzet, hogy a terület történetét időben három nagy részre lehet tagolni.

Az első rész a magyarok, vagyis szavárdok ideje, a második a szumerok ideje, ezt Kr.e. 3.500 és 2.000 közé lehet tenni, meg még utána kétezer évig beszélhetünk szumer nyelvről, a harmadik rész a szemiták ideje, akik ma is lakják a területet. Akik elpusztították a csudálatos kultúrát, és ma is a sivatagot terjesztik, gondoljunk csak az arabokra.

Valamikor régen, a mítoszok idejében, tehát még a szumerok korszakától is régebben, élt egy nagy hős, Lu-Hun-Ga. Ez a nagy hős mindhárom nevében magyar szavakat visel, tehát magyar eredetű és nyelvű hős volt. Az egyik legnagyobb dicsőségű hősünk, aki megmérkőzött még az istenek hatalmát képviselő Gilgamessel is.

Északról érkezett Unug (Urog – Ugor és Uruk) városába, mert az istenek meg akarták állítani a hatalmas Gilgames terjeszkedését. Az állati erőket képviselte, az ősembert, gyakran az is eszünkbe juthat, hogy neandervölgyi ember volt, egyike az utolsóknak, akik szabad életet éltek, és nem akartak földet művelni.

Mivel északról érkezett, Uri területéről, így biztosan mondhatjuk, hogy a magyarokhoz (keltákhoz, germánokhoz, szlávokhoz, finnségiekhez) tartozott, mert abban az időben csak a magyarok léteztek, a felsorolt utódaik még magyarként küzdöttek az életben maradásért.

Az Uri világ igen nagy volt, az összes északi területeket, Angliától Japánig húzódó földségeket jelentette. Maga Gilgames is Uri világából érkezett, ami miatt Gilgames és Enkidu, vagy Iz-Du-Bar és Lu-Hun-Ga, valójában testvér, a neveik alapján meg magyarok voltak. Az északi magyar nyelvű törzsek léte 40-70.000 évre nyúlik vissza, aminek bizonyítása egyrészt könnyű, másrészt nehéz.

A könnyű bizonyítás a mai magyar szavakból lehetséges, és az írott rovásírásos feliratokból, a nehéz bizonyítás az elmúlt sok ezer év akadálya miatt vetődhet fel, továbbá az ellenség aknamunkája lehetetleníti el a felfedezéseket.

Az aknamunkát pedig meg lehetne akadályozni, ha lenne hozzá politikai akarat.

Lu-Hun-Ga hősünk nevében valóban ott van a Hun név. A hős neve azt valószínűsíti, hogy a Hun név is közönségesen el volt terjedve Mezopotámiában, ha ilyen hatalmas hősök, mint Lu-Hun-Ga, viselhették ezt a nevet. Lu-Hun-Ga hősünk az Uri, vagyis észak hőse, ahol még abban a mitikus időben is a magyarok éltek majdnem minden területen, de már különböző nyelvjárásokat beszéltek. Kr.e. 6.000 körül a kaukázusiak, a finnségiek, és egyes szibériai népek már valószínűleg léteztek. Ha valaki nem ismeri a szumer szavakat, az ne kezdjen felülírni mindenféle képzelt nyelvi összefüggéseket a mai nyelvek alapján. A szumer szókincs dokumentált és régi.

Ami ebből következik, nagyon súlyos tény, mégpedig az, hogy a szumer is csak egy sokkal régebbi nyelv következménye lehet, olyan régi nyelvé, mint amilyen a magyar nyelv. A szumer nyelv nem önálló, nem régi, nem tősgyökeres Mezopotámiában, nem is egységes, és nem kikutatott és feltárt nyelv.

Tehát a szumer nyelv, és nyelvjárások a magyar nyelv származékai, de a magyar nyelvből eredhetnek a szemita nyelvek is, meg még más nagy nyelvcsoportok is, mint a hamita és kusita nyelvek. Az indoeurópaiak pedig magyar utódoknak minősíthetőek.

A hunok, vagyis magyarok népe olyan korokból származik, amely korokat a mai nyelvtudomány nem képes értelmezni. A magyar nyelv és hagyomány azonban képes visszamenni 40.000 évnél régebbre is.

Ebből a két különböző nézőpontból konfliktus származik, a magyaroktól származó népek pedig óriási irigységgel tekintenek a magyarokra, holott saját anyanépükre vetnek baljós pillantásokat. Az anyákat és apákat a jobb érzésű emberek szeretik, és nem gyűlölködnek ellenük.

A hunok, vagyis magyarok népe Mezopotámia legősibb népe, amint Baráth Tibor is állítja. Nagyon nagy kérdés, hogy az első nép, amelyik a városokat alapította, és a második nép, akiket többnyire szumeroknak nevezünk, azonos nyelven beszélt-e?

Ha igen, akkor a bejövő szumerok nem mások, mint egy magyar nyelvjárás népe. Ha nem, akkor a bejövő szumerok egy magyarokkal rokon nép nyelvjárását beszélték, akik rátelepedtek az őshonos magyarokra, de csak Közel-Kelet egyes területein.

A Sza nép, másként a szavárdok, Kr.e. 27.000 éve írással vannak jelen Transzkaukáziában. A szavárd terjeszkedés Mezopotámiában Kr.e. 6.000 körül kezdődött. Mintegy Kr.e. 3.500 körül a területre idegenek vándoroltak be, ahogy sok könyvben állítják, vagy Afrika, vagy Ázsia felől. A bevándorlók nyelve és kultúrája nem állt messze a szavárdok nyelvétől és kultúrájától, ezért háborús összecsapások nem történtek. A bevándorlók és a helyi lakosság összeolvadt.

A harmadik nagy bevándorlás az akkádokhoz köthető. Az akkádok a III. évezredben jelentek meg, és hamarosan agresszív terjeszkedésbe és öldöklésbe fogtak. Ők a Pusztítók népe. Később a gutik, qutúk az akkádokat szétverik, de a szumerok a gutikat is kiverik Mezopotámiából, és a III. Ur-i dinasztia alatt nagy és virágzó birodalmat alapítanak. Ennek a birodalomnak bukása után Mezopotámiában a pusztulás veszi kezdetét, ami ma is tart. A föld sivataggá válik.

A Guti ma is létező magyar családnév. Változata, a Qutu esetleg jelentheti a Kutyák fogalmat, de a Kutak is elfogadható értelmezés. Az Égi Kutak természetesen a csillagok, amely kutakból, lukakból ömlik a fény világunkra.

A guti törzsek nyelvéből nagyon kevés adat maradt fenn. Néhány név azonban magyar jelenlétet valószínűsít a gutik között. A Gutin hegység is tartozhat a Guti néphez. A guti, vagy qutu törzsek önállóak, vezetőik önálló főnökök, akik mindig szabadon cselekszenek és kötnek szövetséget.

A gutik támadását az akkádok hadjáratai váltották ki. Három nagy akkád támadásról beszélnek a források a gutik ellen, de mind a három akkád hadsereg megsemmisült keleten. Az akkád agresszió azután kiváltotta a gutik ellencsapását, ami megsemmisítette az akkád birodalmat.

A gutik, vagy qutuk, sok király alatt éltek. Talán Közép-Ázsiából és Belső-Ázsiából is kaptak erősítést, nevezték őket a hegyek sárkányainak is. Ez a név arra utal, hogy a hunok mellett hanok is szerepelhettek a támadó hadseregben. Az akkád vérengzések nagyon felbőszítették a gutikat, ezért pusztították el az akkád központokat. A guti-qutu sok királyi központ hun jellegzetesség. Nem volt alávetett törzs, a törzsfők, királyok közösen határoztak a legfontosabb cselekvésekről. Ez vonatkozik a keltákra is. A Qutu esetleges Kutyák értelmezése arra mutat, hogy a kutyák igen fontos szerepet töltöttek be az őseink világképében. A szemiták is kutyáknak tartották magukat, pl. Ebla városában. Ebla az Eb Helye. Eb-La városa fontos emberi telephely, mivel a neve magyar nyelvű. Az Eb, mint Kan, egyben Király is.

Ebla városa közel feküdt Arpad városához. Az Árpád név nem török eredetű, ahogy azt agresszívan állítják, hanem magyar ősiségű. A katolikus naptárakban Árpád nevéhez sok bibliai konkrét helyet fűznek.

Ezekből is kiderül, hogy a hamisítók mesterkedése nem vezet semmire, amikor az Árpád nevet töröknek akarják kikiáltani. Eb-La a Királyság Helye. Az Eb éppúgy jelenthet királyt, mint a Kan, mindkettő fogalom a kutyákhoz tartozik. Igaz a vadkan disznó, a kandúr meg macska.

Az elámiakkal keveset foglalkoznak történészeink. Ismert a Nakhunte, vagy Nahhunte királyi név, amiben a Hun név jelen van. Kutir Nahhunte Kr.e. 1.730-1.700, Sutruk Nahhunte Kr.e. 1.185-1.155, Kudur Nahhunte Kr.e. 693-692 között uralkodott. E nevekben a Hun név jelentőségét jelenleg nem lehet meghatározni.

A Kan, latin Canis (kutya), Kán, szemita Kon, azután a Gan, ami a Kan változata, továbbá az Eb, mind „Király” is egyszersmind. Baráth Tibor szerint a Maghreb Magor-Királyság, amit úgy kell érteni, hogy Magor, a magyarok ősatyja királysága, mivel az Eb, mint kutya, Király is. Maghor-Eb lehet az eredeti név. A török Kan, Gan Vér értelme onnan eredhet, hogy a török népek számára csak a magyar, vagy hun káni családokból eredők lehettek királyok. A vérek a török értelmezésben a magyarok, talán a virek (latin), verek (finnségi) és wirok (indiai) nevek is ezt bizonyítják.

De a Kút szavunk jelentése is fontos mitológiai tényező. Az égi Kutak a csillagok, amelyek nyílások, szájadékok Isten Atya éjjeli fekete szövetén, amit ránk terít, hogy aludjunk és pihenjünk.

A Kút a föld felszínén lévő száj, a Ku=Száj és Kő, amit illene mindenkinek ismerni. Emiatt Földanya kútjai is a szájnak adnak vizet, de nyílást adnak az Alvilágba is. Az égi kutakból eső esik, apró csillagok özönlenek fentről, a cseppek, amelyek nagyon hasonlítanak a csillagokra. Magyar őseink mindezt pontosan látták, és ahhoz alkották meg isteni nyelvünket, amit Isten Atya mutatott nekik. Ha nem őseink világképével gondolkodunk, sosem fogjuk megérteni a mai magyar nyelvet sem, de a magyarból eredő sok száz más nyelvet sem.

Így most eljutottunk Kuta szumer városhoz, amelynek lakói Kr.e. 700 körül Szamáriába vándoroltak, valamilyen ok miatt, és ott megalapították talán a legutolsó szumer (?) államot. Kuta neve a Ku és Ta elemekből áll. Onnan tudhatjuk ezt teljes bizonyossággal, hogy a város mellett volt egy lejárat az Alvilágba. A Ku, mint Száj, megfelel a Földanya testén lévő nyílásnak, kútnak, a Ta pedig mindig Ország, Táj, Hely értelmű, kivéve, amikor az ország ura, a Ta-Ta értelme kerül előtérbe.

De a Tata is a Ta változata, ezen ne legyen köztünk vita. Kuta szumer város neve tehát nem a Kutya értelmével rokon, hanem egy alvilági lejárat nevével. Természetesen a Kutya neve is pontosan hasonló Kuta város nevéhez, csupán a jelentéstana mutat leghűségesebb szolgánk nevének irányába, akinek nagy szája van, harap is, ha kell, és ugatni is tud.

Uri országa a messzi Észak, vagyis a magyar urak területe. Erről beszél az Uri szó. Jobb lenne, ha a magyarok azt is értenék, hogy a Hit szó Észak jelentésű, amely fogalomból sok következtetést vonhatnak le, ha karnak. Szigorúan tudományos alapon.

Ninurta isten neve Nin-Úr-Ta elemekből áll, mind a három szó magyar nyelvű. Nin a Herceg, az Úr természetesen Úr, ami Isten is lehet, a Ta a Táj, Ország. Ninurta nevében is jól felismerhetjük a magyar Úr szót.

Meg kell jegyezni, hogy Mezopotámiában az Úr szót gyakran Ír formában is írták (magas hangrend).

Ur és Úr jelentése Hegy is, vagyis Város. Mivel a mezőn épült városokat elöntötte az áradás, az áradás után a házakat újjá kellett építeni, ezért a városok egyre magasabbra emelkedtek, a síksághoz képest. A házak agyagból voltak, az agyag elmállott, a málladék egyre magasabbra emelkedett. Sok város hordozza nevében az Ur nevet, amelyek közül a legismertebbek Uruk és Ur városa.

Mivel Uruk régebbi neve Unug volt, és az Unug név is több mezopotámiai város nevében szerepelt, kétségtelenné kell tenni, hogy itt Un Ég Királynőjének fiai és lányai alkottak városokat és államokat. A szumer nyelvben az Ug ugyanis Gyerek, ezért az Un-Ug név pontos jelentése Un Ég Királynőjének Gyerekei. Mivel a nyelvészet nem érti az Unug szót, ezért „közösség”, meg „letelepedett hely” értelemben akarják visszaadni, ami abszolút tévedés.

Unug, Uruk város neve még Urog. Az Urog név elemzése kapcsán vetült fel, hogy ez a név az Ugor variánsa. A görög Urgosz, Urogosz név több helyen is megjelenik, lásd a Lyk-Urgosz nevet Thrákiában és Spártában, ami Farkas-Ember jelentésű, vagyis teljes bizonyossággal bemutatja nekünk a hunokat Trákiában és Spártában. Urgosz és Ugrosz természetesen azonos nevek, csupán kis jelentéstani különbség van köztük.

Az Ogurok is az Ugorok, a mítoszokban Ogier, Ogár, és hasonló nevük van. Ők az Óriások, vagyis magyarok, a városépítők, vagyis magyarok, a tudósok népe, vagyis magyarok. Természetesen nem vagyunk óriások, csak az égbolt óriásait vizsgálták őseink, már sok tízezer év óta. Emiatt aztán ránk ragasztották a buták népei az óriás fogalmat.

Mezopotámia magyar népessége szerves összefüggésben állt az Óvilág többi magyar nyelvű birodalmával. A sok város és állam közti kapcsolat folyamatos volt.

Humbaba, vagy Huwawa ellen Gilgames és Enkidu nagy katonai támadást indított. Láthatjuk, hogy a cédruserdő királya, istene nevében tartalmazza a Hum és Hu neveket. A Baba alapvetően Tündér értelmű, míg a Wawa a finnben Tiszteletre Méltó Ember. Aki ismeri Edgar Sakson munkásságát, akiről Baráth Tibor is méltán emlékezik meg, az tudja, hogy Kr.e. 6.000 körül egész Európa magyar és finnségi népek által volt lakott. Indoeurópaiak még nem léteztek. Ezért Humbaba nevét a Hum – Hun név alapján érdemes értelmezni.

A kitűnő Zecharia Sitchin több könyvet is írt a szumerokról, vagyis egyik jelentős területünkről, ahol magas civilizációt hoztunk létre. Zecharia Sitchin orosz származású amerikai író, akiről feltételezhetjük, hogy nem tudott magyarul. Könyveiben azonban rengeteg nép, köztük a szumerok neveit is magyarul értelmezi. Nem tudni, miért tette ezt. A „Tizenkettedik bolygó” című könyvében Anu trónterméről beszél, amit isteni fegyverek őriztek. Tudjuk, hogy An a magyar isten, az Anu név az An akkádos változata. A tróntermet, ami az Égbolt lehet, két fegyver őrizte.

A két fegyver: Sar.Ur, a Királyi Vadász, és Sar.Gaz, a Királyi Pusztító. Zecharia Sitchin ért a szemita nyelvekhez, ezért ezeket a közléseit nincs értelme megkérdőjelezni. A Sar.Ur névben a Sar a Király. Valójában az akkád Sar a magyar Szárból ered, ami szintén Király. Az orosz Cár tehát egyenesen ered a magyar Szár – Király szóból. Az Ur akkád szó eszerint egyértelműen Vadászt jelent. A Vadász természetesen fenn van az égen, a Vadász csillagképet kell érteni alatta. Nimrud Vadász az Úr előtt! De az Úr magyar szó ám! A Vadász, vagyis Ur akkád név teljesen biztosan azt állítja, hogy a magyarok az ősnép, a vadászok népe, az égi Vadász népe, Nimrud népe, aki Vadász az Úr előtt. Az Úr nép a magyar, aki létrehozta a civilizációt. Ma is minden magyar úrnak, úrnőnek szólítja egymást.

A második fegyver neve Sar.Gaz, a Királyi Pusztító. A Sar ebben a szóban is Király, és magyar eredetű. A Ki-Sar és An-Sar nevek is ezt bizonyítják, e neveket Sitchin tévesen tolmácsolta. Nagyon fontos a Gaz – Pusztító jelentése, amit Sitchin tárt fel előttünk. A Gaz nem más, mint a Gazemberek névben is megjelenő szándék, ami a pusztításra vonatkozik. Továbbá a Gaz olyan növény, ami elpusztítja a kultúrnövényeket, ezért irtani kell. Régi filozófia. A Gaz szó a Gad szóból ered (A-Gad-E), de azt is meg kell mondani, hogy mindegyik szava magyar eredetű.

A Gad.Úr nevű város, amiről Bán János ír négy könyvet (Gadur kapui), nem más, mint Úr-Gad, vagyis az Úr-Gaz városa. Ha a magyaroknak olyan kiváló írói vannak, mint Bán János, akkor miért nincs nagyobb keletje a mitikus fantasy történeteknek, amelyek a magyar őskorról szólnak? Talán nem eléggé fejezik ki a magyarság ősiségét?

Ha tudjuk, hogy a Gaz a Gad szóból ered, akkor tudjuk, hogy az akkádok a pusztítók, mivel a palotájuk neve A-Gad-E, vagyis Akkád városa. Az akkádok leverésük után jobb útra tértek, tanultak hibáikból, ma aiszor néven a Közel-Kelet legfejlettebb népének tekinthetők. Az aiszorokkal, mint rokonainkkal, fel kellene venni a kapcsolatot. Keresztények, és nem érdemlik meg a pusztító nevet, mert a fiú és lány sosem felelős az apja, és anyja tetteiért.

Az arab invázió idejéből maradt fenn több folyónév az Urami-tó és Kaszpi-tenger közötti térségből. Az egyik a Gaihun, amit régebben Gíhonnak neveznek, a Bibliában is. A másik az Uizhun, amit a Biblia Pisónnak nevez. Nem szabad elfogadni ezt az értelmezést egyedüli igazságnak, mert az igazság ennél a levezetésnél és értelmezésnél is sokkal nagyobb. De azt elfogadhatjuk, hogy egy bizonyos korban, egy bizonyos magyar népességnél a megjelölt nevek ténylegesen igazak.

A Gaihun nevében a Hun értelem teljesen nyilvánvaló. Mivel ezt a folyót a Gihon édeni névvel is azonosítják, látni kell, a Gi-Hon és Gai-Hun nevek Hon és Hun neveinek azonosságát. Az arab támadók a Gaihun név alatt a hunok folyóját értették, amit az Araksz, Arasz folyóval azonosíthatunk. Az Arasz folyótól északra kezdődött a Hun fennhatóság, erről beszél az arab név.

Őshazáink egyikét kétségtelenül ide tehetjük, Kur-Tu név alatt. Erről a területről beszél Arany János is. A térségben rengeteg még ma is a magyar földrajzi név.

A másik folyó neve Uizhun, amit Pisón folyóval azonosítanak. Ismerjük a Biblia Édenének négy folyóját, amiből kettő a Buranuna és az Idiginna. Marad a másik kettő, a Gihon és a Pison. A Gihon egyik lehetséges helyét éppen most mutattam be, a másik folyó az Uizhun. Mivel az Uizhun név helyes írása Víz-Hun, minden kétség felett áll, hogy itt a magyarok Víz-Hun nevű folyóját láthatjuk. Másik neve a Pison, aminek a nevében a Pis kétségtelenül Víz értelmű, ami a pisa szóban is megjelenik. A Víz-Hun tehát a Hun-Víz, az a folyó, amelyik az arabok szerint határfolyó volt az ő idejükben, a hunok országa felé.

A Vadász, vagyis Ur, továbbá Un Ég Királynője, és a Hun, meg Hu név is megjelenik Mezopotámiában is. Irán lehet hun őshaza, ahogy Baráth Tibor állítja, de ezt a területet nem tudom megvizsgálni, elégtelen ismereteim miatt.

Első látásra Irán nem hun őshaza, hanem csak egy fontos terület, ahol a hunok, vagyis a magyarok letelepedtek, és államokat hoztak létre.

Az ősi államokból és népeikből azután, sok évezred alatt, irániak fejlődtek ki, akiknek nyelve kétségtelenül magyar eredetű, őrzi az ősök magyar nyelvét.

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.