Hazánk legbűnösebb települése: a magyar “Csikágó”… Ezer főre itt 134 bűncselekmény jutna…

Egy, az ország peremén lévő, apró kelet-magyarországi falu hazánk legbűnösebb települése a bűnözési statisztikák szerint.

Lácacséke Borsod-Abaúj-Zemlén megyében, a szlovák és az ukrán határhoz közel fekszik – írja a Blikk.

A Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár szerint ez a település maga a magyar Csikágó, hiszen a lakosságszámhoz képest itt követték el tavaly a legtöbb bűncselekményt. Ezer főre itt 134 bűncselekmény jutna. A 326 lelket számláló faluban 2018 első felévében 44, úgynevezett kiemelt bűnesetet jegyeztek fel.

A Blikk ellátogatott a baljós hírű településre. Bandaháborúkat és drogkartelleket nem találtunk, viszont a polgármesteri hivatal környékén épp nyomokat rögzítettek a zsaruk. Valaki ellopta a közösségi ház ereszcsatornáját. Nem az egészet, csak épp pár métert, ameddig lábujjhegyen felért. A kár 10 ezer forint.

A nyomozók kikérdezték a szomszédokat, persze, senki nem látott semmit. Nem is botránkoztak meg a helyiek, itt ugyanis mindennaposak az ilyen kis esetek.

A falubeliek sokszor sejtik is, ki vihette el ezt vagy azt, de többnyire feljelentést sem tesznek.

Egy, a neve elhallgatását kérő nő házából az ismerősei emelték el a megtakarított pénzt, végül egy részét visszaadták, vagyis egymás között elrendezték a vitát.

– Sok a bűncselekmény – ismerte el Fedor László (51) polgármester, de rablás, erőszak soha nincs. Legfeljebb a havi segélyosztás utáni napokban csattan el egy-egy pofon az italbolt környékén. Leggyakoribb az elhagyott házak kifosztása és a tűzifalopás.

– Legutóbb mindenki kapott az önkormányzattól 30 ezer forint értékű fát. Valaki eladta 5 ezer forintért, majd szerezhetett valahonnan másikat, hogy valamivel azért be tudjon fűteni otthon – jegyezte meg a polgármester

Múlt pénteken a közért zárható tárolójából lopták ki a péksüteményt.

A szállító sok faluban még a nyitás előtt érkezik a boltokhoz. Régen letehették az ajtó elé az árut, manapság viszont ez képtelenség. Ezért is csináltattunk egy konténert.

A szállítónak kulcsa van hozzá, beteszi, bezárja. A múlt héten valakik felfeszítették a zárat, majd mindent elvittek

– mondta az üzletvezető.

A rendőrök megtalálták a tolvajokat. A házkutatásnál a péksütemények nem, csak az egyik madárlátta torta fele került elő, azt visszaszolgáltatták a boltnak.

Leskó Tibortól (59) egyszer krumplit és kávét loptak betörők.

– Épp a kórházból jöttem haza, amikor láttam, hogy kipakolták a kamrát. Nem tettem feljelentést, nem ér annyit az egész – legyintett a férfi.

Kondor Jánosnénál (65) betörők még nem jártak, viszont a nagymamája síremlékéből valakik kiszedték a kis Jézust.

– Megfogták őket, de fiatalkorúak voltak, szoktam őket látni mostanában is – mondta az asszony.

Aki nem itt él, azt gondolná, mindenki elmenne innen, de nem. Kondorné itt élte le az életét, sosem érezte, hogy ne lenne biztonságban.

– Itt éjjel kettőkor is végigmehetek az utcán, nem bánt senki. Szeretem a falut, ez az otthonom – mondta.

Nem költözne Magdi néni sem.

– Én a törvényt betartom, de aki rossz szándékkal a házamba merészkedik, annak odacsapok, a kutyáim pedig szétszedik a gazfickót – jelentette ki a harcias asszony.

A többszörösen hátrányos helyzetű, alacsonyan iskolázott, tartósan munka nélküli népesség jelentős része aprófalvakban él. Így nem csoda, hogy ezeken a településeken igen magas az úgynevezett megélhetési bűnözés. Ezek a bűncselekmények nagyobb eséllyel kerülnek napvilágra, továbbá rendszerint súlyosabb büntetéssel járnak, mint a magasabb társadalmi rétegekből kikerülő bűnözők törvénysértései – mondta Ladányi János szociológus.

Ez a társadalmi jelenség a rendszerváltás után jelent meg tömegesen, amikor sokan váltak munkanélkülivé és szegényedtek el a termelőszövetkezeti munkalehetőségek visszaszorulása és az ipari központokba bejáró munkások számának csökkenése miatt.

Végh János kriminálpszichológus szerint több magyarázata is van a falvak bűnözési statisztikáinak.

– A városokban a térfigyelő kamerák, a riasztók és a zsúfoltság miatt kockázatosabb bűncselekményt elkövetni. Vidéken inkább tesznek feljelentést a károsultak, több eset kerül a rendőrség tudomására

– vélekedett a szakértő.

Forrás: Blikk

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.