Előkészített harmadik világháború? Szíria elleni megrendezett támadást akart a török titkosszolgálat!

A török bíróságon bemutattak egy szalagot, mely szerint a török titkosszolgálat megrendezett támadásra készült Szíriában. Mesterségesen keltett feszültségeket próbáltak és próbálnak folyamatosan szítani a harmadik világháború kirobbantása érdekében?

Egy biztos: egy újabb nagy háború több nagy politikai hatalom számára lenne óriási gazdasági, geopolitikai lehetőség a helyezkedésre, hatalomszerzése…

A török bíróság szerint hiteles az a szalag, melyen török vezető személyiségek arról beszélnek, hogy a török hírszerző ügynökségnek, az MIT-nek hogyan kellene véfrehajtani egy megrendezett támadást Szíriában.

A nyilvánosságra hozott hangfelvételen a török külügyminiszter, Ahmet Davutoglu, a külügyminisztérium titkára Feridun Sinirlioglu, az MIT főtitkár helyettese Hakan Fidan és a török hadsereg helyettes vezérkari főnöke Yasar Güler tábornok beszélgetése hallható. A felvétel Davutoglu irodájában készült a külügyminisztériumban még 2013 március 13-án.

Fidan azt a javaslatot tette a megbeszélésen, hogy: ,,Négy embert kellene átjuttatni Szíriába, akik azután onnan nyolc darab aknavető gránátot lőnek át a török oldalra és ezzel okot teremtenek a háborúra,,.

A szalag hitelességének igyazságügyi megállapítására úgy került sor, hogy az ügyészség vádat emelt egy a kormányt és Recep Tayyip Erdogan elnököt bíráló csoport ellen, mégpedig kémkedés ügyében. A kiszivárogtatott anyag hitelességét formálisan az ankarai 4. Számú Büntető Bíróság 2019 január 16.-án hozott döntése erősítette meg.

,,A szigorúan titkos találkozóra a külügyminisztérium épületében került sor, melyen jelen volt a miniszter, a helyettes titkára, az MIT helyettes igazgatója és a vezérkari főnök helyettese.

A találkozón a beszélgetésről illegális felvétel készült politikai okokból és katonai kémkedés szándékával. A felvételt pedig online nyilvánosságra hozták. Az Ankarai Főügyészi Iroda pedig ennek alapján indított eljárást kémkedés vádjával 2014 március 27-én 2014/47602 ügyirat számmal.,,

Az ankarai bíróság az ügyben 2017 február 17-én döntést hozott, azonban a nyilvánosság kizárásával. Az ügy csupán 2019 januárjában vált nyilvánossá.

A felvétel hitelességét korábban már török hivatalnokok megállapították, ám az ezzel kapcsolatos bírói döntés nemzetközi szinten rossz fényt vet az Erdogan kormányra. Ennek alapján ugyanis később vádat emelhetnek a kormány ellen amiért az támogatta a polgárháborút Szíriában.

A Focus című német hetilap 2015 júliusában már beszámolt egy hangfelvételről, melyet egy magas szintű biztonsági megbeszélésen készítettek a török külügyminisztériumban és melyen egy lehetséges Szíria elleni támadásról beszélnek. Ezt a megeszélést is rögzítették és az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) szivárogtatta ki.

A török kormány a kiszivárogtatással Gülen mozgalmat vádolja, mely egy az Erdogan kormányt bíráló civil szervezet.

Arra azonban nem találtak bizonyítékot, hogy a mozgalom tagjai szivárogtatták ki az anyagot. Mindenesetre nehéz felvételeket készíteni egy török minisztériumi épületben, melyet kamera rendszer és elektronikus zavaró rendszerek védenek.

Ennek ellenére török kormányzati hivatalnokok felhívták a figyelmet a biztonsági hiányosságokra

. Főleg azért, mert a megbeszélés időpontjában a kamera rendszer nem megfelelő szöget figyelt és a mobil eszközök elleni elektronikus zavaró rendszer sem volt bekapcsolva.

A botrány kirobbanása idején az akkori török miniszerelnök Erdogan egy biztonsági megbeszélésen gyáva cselekedetnek nevezte a külügyminiszter irodájának lehallgatását és az akkori török elnök Abdullah Gül is elítélte a felvétel elkészítését és a hanganyag kiszivárogtatását. Az eseményt kémkedésnek minősítette, azonban azt nem ítélte el, hogy valaki megpróbálta belerángatni a NATO második legnagyobb hadseregét egy Szíria elleni háborúba.

A hangfelvételen azt is tárgyalják, hogy a török hadseregnek Suleiman Shah sírjának védelme ürügyén kellene bevonulnia Szíriába, aki I. Oszmán szultán nagyapja volt, és ő alapította az Oszmán dinasztiát.

A sír a Jaber várban volt, mely Szíria területén található, azonban azt a török hadsereg védte. Később azonban áthelyezték egy másik helyre amikor egy gátépítés miatt áradás alakult ki. 2015-ben a törökök áthelyezték a sírt 22 kilométerrel arréb Kobaniba, hogy megvédjék azt az Iszlám Államtól.

A sírt egy 1921-ben aláírt szerződés török területnek nyilvánítja. Ennek alapján 2003-ban Szíria biztosította a törökök számára a sír hoz való eljutást és annak felújítását. A török külügyminiszter éppen ezért látta fontosnak a beavatkozást.

Ugyanis a hangfelvétel rögzítésének idejében az Iszlám Állam megközelítette a Jaber várban található sírt és elfoglalta a vár közelében lévő falut. A miniszter szerint a beavatkozást el kellett volna fogadtatni a nemzetközi közösséggel.

Azonban azt is mondta, hogy valamilyen komoly ok kell arra, hogy az amerikai kormány is elfogadja a török beavatkozást.

A hírszerzés helyettes igazgatója ekkor állt elő azzal a tervvel, mely szerint a török hírszerzés provokáljon ki egy hamis támadást Szíria részéről. A helyettes vezérkari főnök szerint ez azonnal ok lenne a háborúra.

A török ügyészség a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére mégis Fethullah Gülen mozgalmát akarja megvádolni kémkedéssel.

Orientalista.hu – Al-Isfahani (Tehran Times)

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.