Egy háború előkészítése zajlik az Északi-sarkon? A hidegháború hamarosan világháborúba torkollhat – állítják az elemzők

Megindult a globális verseny a sarkvidékekért?  Minden az erőforrásokról szól, hogy ki kaparintja meg hamarabb: sarkvidéki tengerfenék rejtheti a világ még meglévő olajtartalékának 15, gáztartalékának 30, cseppfolyós gáztartalékának 20 százalékát. Emellett gyémántból, fémből, ritka ásványokból is rengeteget rejthet…

Az ember már “nem fér el” a jelenlegi életterében, és nem ettet még eléggé tönkre a bolygót, ezért újabb területeken hódítana meg.

A gond csak az, hogy más hatalmas is pályáznak az ember által EDDIG kiaknázatlan területekre.

Az USA és az oroszok szembenállása a sarkvidékek kapcsán is pattanásig feszülhet. Mi több, könnyen elképzelhető, hogy fegyveres konfliktusba fog átcsapni.

Ha ez megtörénne, az pedig akár a harmadik világháború előszobája is lehet…

Oroszországot komoly kihívás elé fogják állítani a nagyhatalmak az Északi-sarkon: politikai helyezkedést vagy egy háború előkészítését látjuk?”

Ahogy Oroszország megerősíti erőfeszítéseit az Északi-sarkvidék biztosítására és erre mind az Egyesült Királyság, mind az Egyesült Államok reagált, hogy eleget tesz a „kihívásnak” – mindez egy előjáték, mely háborúhoz vezethet, a szakértők szerint.

Hadászati stratégiai szempontból egyre növekedni fog a súlya, ezért Oroszország komolyan igyekszik megerősíteni katonai jelenlétét ebben az övezetben.

Minden az erőforrásokról szól, hogy ki kaparintja meg hamarabb:

Sarkvidéki tengerfenék rejtheti a világ még meglévő olajtartalékának 15, gáztartalékának 30, cseppfolyós gáztartalékának 20 százalékát.

Emellett gyémántból, fémből, ritka ásványokból is rengeteget rejthet…

Egyértelmű, hogy a III.világháború lehetősége és feszültség az USA és Oroszország között az Északi-sarkvidékért folytatott harcban bontakozhat ki…

Oroszország terveinek megfelelően látványosan növeli fegyveres erőinek potenciálját az Északi-sarkvidéken. Ez szorosan összefügg a Kola-félszigettől a Tengermelléki határterületig, vagyis Norvégiától Japánig húzódó majdnem 37 ezer kilométer hosszú, egységes szárazföldi védelmi határlánc kiépítésével, megerősítésével. – erről még a Magyar Idők is írt 2016-ban.

Moszkva egyidejűleg modernizálja haderejét és növeli annak létszámát az Északi-sarkvidéken. Ma az Arktisz militarizálása az orosz védelmi minisztérium egyik legfontosabb prio­ritása. Ez az a helyzet, amikor a hadi potenciál segíti elő a gazdasági eredményeket, ezért minden anyagi befektetés megtérül.

Lesz is minek megtérülnie, mert eddig háromezer-milliárd rubelt különítettek el kimondottan erre a nagyszabású katonai feladatra.

Az orosz védelmi minisztérium 2014-ben jelentette be az Orosz Arktikus Hadsereg létrehozását. Az új egység az Északi Flotta – Egyesített Stratégiai Parancsnokság nevet kapta, helyzetét tekintve pedig a katonai körzet szintjére kerül.

Az Arktiszi Hadsereg bázisai az Arhangelszki és a Murmanszki területeken épülnek ki, továbbá a Novaja Zemlja szigetcsoportra és a Ferenc József-földre is terveznek egyet-egyet, és alá tartozik majd két csukcsföldi bázis is.

A tervek szerint fokozni fogják a haditengerészet határőrizeti FSZB-csoportjait, miközben erősítik a katonai infrastruktúrát.

Az egységes arktiszi katonai rendszer a hadihajók és atom-tengeralattjárók új nemzedékeire épül.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánosságra hozta Oroszország 2020-ig tartó terveit, amely szerint 51 korszerű hadihajót, 16 atom- és 8 hagyományos tengeralattjárót építenek.

Meglepő módon az Északi-sarkvidék geopolitikai jelentősége az éghajlati viszonyok magyon gyors változása miatt fokozódik.

A globális felmelegedés következtében újabb tengeri utak nyílnak meg, továbbá eddig elzárt energiahordozókhoz és más ásványi lelőhelyekhez férnek hozzá a bányászok. Mindezekkel együtt számottevően fokozódik a terület gazdasági tevékenysége.

Jelenleg ebből a régióból származik az orosz nemzeti jövedelem 11 százaléka, miközben komoly növekedésre lehet számítani a jövőben, ugyanis a tudósok szerint az orosz Arktisz mélyén található a világ összes olaj- és gáztartalékának egynegyede.

A jégsapka visszahúzódásával nagyon perspektivikussá válik az Európát és a távol-keleti kikötőket összekötő északi tengeri út, amely a Panama- és Szuezi-csatornánál sokkal rövidebb vízi kapcsolatot teremt.

Oroszországnak eltökélt célja, hogy megőrizze főszerepét az Arktisz területén.

Óriási konfliktus lehet belőle, mert Amerika is erre pályázik.

Az Egyesült Államok láthatóan hatalmas szeletet akar „leharapni” abból a térségből, amelynek Oroszországhoz kell tartoznia…

Ezt pedig laigha úszhatjuk meg háború nélkül…

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.