Egy elrontott, életképtelen generációt neveltünk fel: de hol rontottuk el?

Igazságbeszéd napjaink generációjáról, mely rengeteg vitát fog kiváltani, és mindenkit mélyen el fog gondolkodtatni…

200 ezren kedvelték azt az eszmefuttatást, mely nemrég felrobbantotta a magyar internetet.

Szerintetek igaza van, Hol rontottuk el a mai generációt? Elrontottuk-e egyáltalán?

A választ feltétlen meg kell tudnod, megdöbbentőbb, mint gondolnád.

Az említett cikk, vagy inkább blogbejegyzés egyértelműen felrobbantotta a netet.

Teljes terjedelmében itt olvasható, a lényege az, hogy “hagytunk felnőni egy elrontott generációt”, amely “nem terhelhető, képtelen elviselni a tetteinek a következményeit, összeroppan a felelősségtől, lusta, nem örül semminek, nulla munkáért követeli a pénzt, kiveszett belőle a tisztelet, a hit, nem látja a másik embert, csak a kütyüjébe mélyed”…

A mai generációval rengeteg a probléma, napestig lehetne sorolni.

De vajon mi lehet ennek az oka, valóban tegyük fel a kérdést, hol rontottuk el?

Erre van néhány sejtése legbelül mindenkinek…

Először is, a mai szülők túlnyomó része napi fél órát egyfolytában szinte soha nem beszélget a gyerekével. Bármiről.

Arról, hogy mi bántja, mi érdekli, kit szeret az osztályból, milyennek tartja a sárguló őszi leveleket az ablak előtt, szeret-e kosarazni, mi jut eszébe a hóesésről…stb.

Ott rontjuk el, hogy nem ritkán már hat-hét éves korukban a kezükbe adjuk a kütyüt, és mi magunk is éjjel-nappal kütyüzünk mellettük.

Igen, persze, egyszerűbb, és kevésbé fárasztó rászabadítani őket az okostelóra, a netre meg a videójátékokra, akkor tényleg elvannak órákig, de ez megmérgezi a lelküket.

A teljes gondolkodásmódjukat.

Ömlik rájuk az, hogy csak akkor vagy ember, ha mindenkit halomra lelőve győzöl. Csak akkor vagy ember, ha szétretusálva, pucsítva, agyongyúrva, önmagadból szétfotoshoppolt műanyag-babát kreálva vadászol a lájkokra a közösségi oldalakon.

És legfőbbképpen ott rontottuk el, hogy már eleve mi sem voltunk példaképek.

Vagyis valójában az elrontott generáció mi, felnőttek vagyunk.

Csak ezt nem merjük legtöbben soha beismerni magunknak…

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.