DNS-vizsgálat bizonyítja az ősi civilizáció eredetét: az egész világ előtt feltárulhat a titokzatos nép múltja?

A nyomok a minószi kultúra bölcsőjétől egészen a Kárpát-medencéig vezethetnek?

DNS-vizsgálattal bizonyították kutatók, hogy Európa első fejlett civilizációja, a minószi kultúra helyben fejlődött ki, nem máshonnan importálták.

Ez ráadásul még nem minden.

Mire végigolvasod, nyilvánvalóvá fog válni számodra néhány történelmi összefüggés, ami ráadásul genetikai vizsgálatokkal van megerősítve.

Végső soron ugyanis minden ősi civilizáció egy tőről fakadhat, de minimum egyetlen közös gyökérből fejlődhetett ki.

Talán nem véletlen, hogy a MAGyarságot a MAG népének is nevezik?

Mi köze ehhez az egészhez a minószi kultúrának?

Nos, olvass figyelmesen!

„Most már tudjuk, hogy az első fejlett európai civilizáció megalkotói valóban európaiak voltak” – közölte George Sztamatoannopoulosz, a Washingtoni Egyetem genetikusa, aki a Nature Communications tudományos folyóirat május 14-i számában számolt be a kutatás eredményeiről.

Genetikusok ebben négyezer éves, Krétán talált maradványok DNS-eit hasonlították össze a közelmúltban elhunyt és ma élő európaiak és ázsiaiak örökítőanyagaival.

„ Nagyon hasonlítanak a neolitikum kori európaiakhoz és a ma élő krétaiakhoz” – tette hozzá Sztamatoannopoulosz.

A Kréta szigetén talált ősi emberi maradványok DNS-vizsgálata során kiderült, hogy a minósziak bennszülött európaiak voltak. Ezzel megdőlni látszanak azok az elméletek, hogy a bronzkori civilizáció Afrikából, Anatóliából vagy a Közel-Keletről származhatott – ismertette a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányt a BBC online kiadása.

A minószi kultúra felfedezése Sir Arthur Evans nevéhez fűződik, a brit régész tárta fel Krétán a bronzkori Knósszoszi palotát. Evans a korabeli városokat építő népet a legendás Minósz királyról nevezte el, aki a hagyományok szerint a híres krétai labirintusba záratta a félig ember, félig bika szörnyet, Minótauroszt.

Ugyanakkor maga Evans is azon a véleményen volt, hogy a krétai bronzkori kultúra máshonnan származott. Szerinte a Nílus deltájának tájáról a délről érkező hódítás elől menekülhetett a nép Krétára ötezer évvel ezelőtt. Ezt az elméletet az egyiptomi és a minószi kultúra bizonyos hasonlóságai is alátámasztották. Más tudósok viszont a palesztinai, szíriai vagy anatóliai eredet mellett törtek lándzsát.

George Stamatoyannopoulos, a seattle-i Washington Egyetem kutatója kollégáival 37 személy maradványainak DNS-ét vizsgálta meg. A maradványokat mind a sziget keleti részén található Lassziti-fennsíkon tárták fel. A sírok többsége a tudósok szerint a minószi kultúra középső időszakából való, és úgy 3700 éves lehet. A kutatók a fogazatból nyert mitokondriális DNS-t analizálták.

A DNS-nek ez a típusa az anyáról a gyermekre nagyjából változatlanul öröklődik. Az eredményt összevetették a leletekkel azonos időszakból származó 135 egyéb nép hasonló adataival, köztük európai és anatóliai, valamint modern mintákkal is.

George Stamatoyannopoulos, a seattle-i Washington Egyetem kutatója kollégáival 37 személy maradványainak DNS-ét vizsgálta meg.

A maradványokat mind a sziget keleti részén található Lassziti-fennsíkon tárták fel. A sírok többsége a tudósok szerint a minószi kultúra középső időszakából való, és úgy 3700 éves lehet. A kutatók a fogazatból nyert mitokondriális DNS-t analizálták.

A DNS-nek ez a típusa az anyáról a gyermekre nagyjából változatlanul öröklődik. Az eredményt összevetették a leletekkel azonos időszakból származó 135 egyéb nép hasonló adataival, köztük európai és anatóliai, valamint modern mintákkal is.

Az összehasonlítás kizárta az észak-egyiptomi eredetet: az ősi krétaiak csekély genetikai hasonlóságot mutattak a líbiaiakkal, az egyiptomiakkal vagy a szudániakkal. Genetikailag szintén távol álltak az Arab-félsziget népeitől, ezen belül a szaúdiaktól és a jemeniektől.

A bronzkori minósziak genetikailag a legnagyobb hasonlóságot a nyugat- és észak-európaiakkal mutatták: a bronzkori szardíniaiakkal, ibériaiakkal, valamint Skandinávia és Franciaország neolitikus mintáival. A ma a Lassziti fennsíkot benépesítő lakossággal szintén nagy a hasonlóság.

Mindebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a minószi civilizáció helyben fejődött ki, és a neolitikus korban 9000 évvel ezelőtt a szigetre érkezett emberek voltak az ősei. “A minósziak európaiak és mai krétaiakkal is kapcsolatban állnak – anyai ágon” – foglalta össze a professzor.

Nyilvánvaló – tette hozzá -, hogy helyben fejlődött ki a kultúra, ugyanakkor például a művészet terén természetesen érték külső hatások más népektől. “A mediterrán népekre tehát együttvéve kell tekinteni, nem elszigetelt népek csoportjaiként” – hangsúlyozta Stamatoyannopoulos.

Egy ősi, fejlett civilizáció

A minószi civilizáció (más néven krétai civilizáció) eredete sűrű homályba vész. Aranykora az i. e. 2700 és i. e. 1450 közötti időszakra tehető, ami elsősorban a páratlan szépségű palotaépítésekben mutatkozott meg.

A bronzkori civilizáció virágzásának egyik fontos összetevője a tengeri kereskedelem volt. I.e. 1500 körül azonban a civilizáció már romokban hevert, aminek oka a Thira (ma Szantorini) szigetén bekövetkezett vulkánkitörés és szökőár, esetleg a beözönlő mükénéiek támadása lehetett.

A krétai civilizáció a mezőgazdaság és az ipar fejlettségének köszönhetően magas szintre jutott. Ismerték a padlófűtést; vízvezetékeket, csatornákat és fürdőket építettek. A kultúra egyes elemeit átvették a mükénéiek közvetítésével a görögök is.

A vallás nagy szerepet játszott. A vallás azonban nem a keleten ekkorra eluralkodó transzcendens teremtésközpontú, hanem természetvallás volt, középpontjában az azt megtestesítő női istenséggel.

A krétai civilizáció virágzásának egyik fontos összetevője volt a tengeri kereskedelem. Ennek alapját az Egyiptomiaktól átvett és továbbfejlesztett hajóépítési ismeretek biztosították, erre bizonyítékok a hajóábrázolásokon megjelenő egyiptomi jellegzetességek. Jelentős krétai újítás azonban, hogy megjelenik a döfőorr, ami csak a hajógerinc meghosszabbításaként képzelhető el.

Vagyis a krétaiak az egyiptomiakkal szemben már használták a hajógerincet, mint a hajótest alapját.

Erős hajóikkal virágzó kereskedelmet építettek ki és tartottak fent a Földközi-tenger keleti medencéjében, amelynek védelmére erős hadiflottát hoztak létre. A minósziak emlékét leginkább a félig bika, félig ember Minotaurusz emléke őrizte meg.

A mítosz szerint mielőtt Kréta uralkodója, Minósz királlyá lett volna, jelet kért Poszeidóntól, hogy vajon ő vagy fivére lesz-e az uralkodó. Poszeidón Minósznak jósolta a királyságot és ennek jeléül egy fehér bikát küldött, amelyet Minósznak fel kellett volna áldoznia a jóslat beteljesülésekor.

A fehér bika szépségétől elbűvölt Minósz nem így tett, mire Poszeidón éktelen haragra gerjedt és őrületet küldött Minósz feleségére, Pasziphaéra, aki beleszeretett a bikába. Daidalosz segítségével Pasziphaé megtalálta módját, hogy egyesüljön a bikával – ennek a násznak az eredménye lett Minótaurosz, akit Minósz a knósszoszi palotájában megépített óriási labirintusba zárt. Knósszosz feltárása és felfedezése, a krétai piktografikus írásmódú feliratok megtalálása és általában a bronzkori civilizáció kutatása Sir Arthur John Evans brit régészhez köthető.

A neves archeológust teljesen ámulatba ejtette a minószi civilizáció fejlettsége, a minószi és az egyiptomi művészet nagyfokú hasonlósága, és úgy gondolta, hogy az nem is fejlődhetett ki magától a szigeten. “Ezért gondolta azt, hogy a kultúrát Líbiából vagy Egyiptomból importálhatták” – fejtegette Sztamatoannopoulosz.

Hogy megerősítsék vagy cáfolják Evans elméletét, a kutatók a krétai Lassithi-fennsík barlangjaiban talált, 4400-3700 éves csontok DNS-eit vizsgálták meg és hasonlították össze a csak az anyán keresztül öröklődő mitokondriális DNS-eket 135 európai és ázsiai mintával. A genetikai hasonlóság így azt jelenti, hogy a minószi civilizációt nem afrikai bevándorlók, hanem a helyiek építették fel, a művészeti párhuzam pedig a gyakori kulturális érintkezések eredménye volt.

A felfedezés azt sugallja, hogy az első minósziak az Anatóliában élt földművelő közösségből érkeztek, s hozták be magukkal a fejlett neolitikus életmódot, az állattenyésztést és növénytermesztést.

Ha elméletük megállja a helyét, akkor ez azt jelenti, hogy a minósziak egy proto-indoeurópai nyelvet beszéltek, egy olyan nyelvet, amely az anatóliai földművesek által használt nyelvből alakult ki.

Így tudva azt, hogy a minószi nyelv indoeurópai gyökerekkel bír, a kutatók remélik, hogy előbb-utóbb sikerül kibetűzniük eddig megfejthetetlennek bizonyuló írásukat, a lineáris A-t.

Ez ugyanis közelebb viheti a kutatókat az egységes, egykor feltételezhetően létező ősnyelvhez is, mely minden nyelv eredője lehetett.

És melyről sokan azt feltételezik, hogy vagy a magyar nyelv egy korai formája lehetett, vagy egy olyan nyelvről lehet szó, amihez képest leginkább a mi nyelvünk őrizte meg a jelentéstartalmát…

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.