Attila kardja: a legendás hun király elveszett fegyvere: hová tűnhetett?

Sokan csak Isten kardjaként hivatkoztak rá. Emberen felüli hatalommal bírt a mondák szerit, és magában hordozta Attila erejét. Hová tűnhetett a legendás fegyver?

A magyarság őstörténete és Attiláról szóló legendáink időtörténete alaposan meg van kutyulva, köszönhetően a rengeteg ferdítésnek, melyet főleg a nyugati történészek “követtek el” szándékosan vagy akár tévedésből, hogy valódi múltunkat ködösítsék.

Ma azonban egyre több történész hajlik arra, hogy kapcsolatot keressen a Kárpát-medencét az 5. században elfoglaló hunok és a mintegy négyszáz évvel később megjelenő magyar törzsek között.

Nem utolsósorban amiatt, mert a 19. század előtt keletkezett források többsége is ezt az eredetet fogadja el.

A hunok bár nem voltak mindig legyőzhetetlen népség, Attila vezetésével mégis olyan erőkre tettek szert a történelmi feljegyzések szerint, amikre senki sem gondolt.

Mintha az Isteni gondviselés állt volna a népük mellé.

Attilának a hatalmát és erejét sokan kardjában keresték, és keresik ma is.

A gond csak annyi, hogy nem sokat tudni a kardról, mivel mind a mai napig nincs meg.

A történészek ezt a hun vezér kivételes képességeivel magyarázzák, maga Attila azonban úgy tartotta, hogy hódításait természetfeletti erő támogatja.

Gibbon is utal arra, hogy ezt a legyőzhetetlen erőt az ókorban egyesek „Mars kardjának”, mások „Isten kardjának” tulajdonították.

A történet szerint „a hunok egyik pásztora észrevette, amint egy legelésző üsző megsebezte magát a lábán; kíváncsian követte a vérnyomot, mígnem a magas fűben egy ősrégi kard hegyét fedezte fel.

Kiásta a kardot a földből, és átadta Attilának. E nagylelkű, vagyis inkább agyafúrt fejedelem kegyes hálával fogadta e mennyei adományt; s immár mint Mars kardjának jogos birtokosa, isteni és vitathatatlan igényt támasztott a földkerekség feletti uralomra”.

A székely hagyomány szerint Attila halála után kardját fia, Csaba királyfi örökölte, aki magával vitte végül keletre, hogy majd visszatérjen vele, és megmentse népét a veszedelemtől.

A történet egy másik változata úgy tudja, hogy a kardot Árpád fejedelem a honfoglaláskor visszahozta, és az a magyar királyok birtokában volt egészen 1071-ig, amikor egy német krónikás szerint Salamon király anyja, Anasztázia királyné a bajor Ottó hercegnek ajándékozta, hátha azzal visszaszerzi fia, Salamon számára a magyar trónt.

A kard azonban Attila halála után sorozatos balszerencsét hozott a gazdáira, ezért a birodalomhoz tartozó kincstárban tárolhatták hosszú időn keresztül, nehogy bajt hozzon bárkire is.

1794-ig rendelkeznek olyan információkkal a régészek, történészek, hogy a német koronázási jelvényekkel együtt őrizték.

1801-ben pedig Bécsbe szállították. Ma is ott található a hivatalos verzió szerint.

Ugyanakkor nem igazolt, hogy a rendkívüli mestermunkának számító díszkard valaha is Attila kezében lehetett…

A main napig heves viták vannak arról, hogy valóban az igazi kardot ismeri-e a világ abban a kardban, vagy a kardot valójában Pálosok rejthették el, vagy más titkos templomos lovagrendhez tartozó “szakadárok”, esetleg cska szimplán elveszett az idők során…

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.