A jutalmazó Rózsa Sándor legendája: egy betyár, aki örökre beírta magát a magyar történelembe! A magyar Robin Hood

Rettegett személyiség volt, már életében ponyvaregények és elbeszélések születtek róla. Rózsa Sándor betyáros életútja!

Rózsa Sándor nevét minden bizonnyal mindenki hallotta már.

Ő volt a magyar történelem egyik legismertebb magyar betyárja, akiről rengeteg regény, történet, városi legenda és elbeszélés született, nem véletlenül…

Az 1823-ban Röszkén született, fiúból érett férfi vé cseperedő Rózsa Sándor kalandos élete igazi irodalmi művek és történetek táptalajává vált.

Egy igazi legenda épült a rendfenntartók elől menekülő, igazságos, olykor bravúros szökéseket végrehajtó ízig-vérig betyár alak.

Az Alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált, állítólag a Veszelka családnál talált gyakorta menedéket. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni, de elutasították.

Ekkor tért át végleg a betyári élethez, és “nőtt ki körülötte” a sokat emlegetett betyár romantika.

Kevesen tudják, de Rózsa Sándor telejsne írástudatlan volt.

A történelmi információk alapján hatvan kitudódott bűnesete ismert. 30 embert, köztük csendőröket ölt meg, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el.

Rózsa Sándor Szeged környékén csikósnak állt és megnősült. A szabadságharc leverése után el akarták fogni, és bár sikerült elmenekülnie, de megint bujdosni kényszerült. Az a hír járta róla, hogy forradalmi szervezkedés irányítója, így elfogatása érdekében szokatlanul magas, 10 000 ezüst forint vérdíjat tűztek ki a fejére. Sokáig ennek ellenére sem sikerült kézre keríteni, mígnem 1857-ben komája, bizonyos Katona Pál szegedi tanyás gazda kiadta a pandúroknak.

Vvgül az ítélet életfogytig tartó börtön lett (Ferenc József aláírta a kegyelmi kérvényt)

A büntetést Kufstein várában kezdte letölteni, szigorú őrizet alatt. Itt 1865-ig raboskodott, majd Theresienstadtban, később Péterváradon őrizték. 1868-ban amnesztiával szabadult.

Kiszabadulása után Csonka Ferenc bandájához csapódott. Postakocsikat raboltak ki, de a vasút megtámadásával is próbálkoztak.

Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet a „betyárbecsület” szó. Valódi igazságosztó volt – nemcsak a nép, de a többi haramia között is.

A korabeli források szerint csakis a gazdagoktól vett el, másokkal bőkezűen bánt: elismerését szívesen fejezte ki jutalmazással.

A zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki zsiványcimborái között, magának sosem hagyva többet, mint másnak. Mi több: barátai családját is felkarolta, ha bajba jutottak. Rózsa eredeti mestersége szerint pásztor volt – és lám, később, betyárként sem lett hűtlen szakmájához: komoly karriert futott be mint „a nép pásztora”.

Alakját idealizálták védencei, mi több: emberfeletti képességek birtokosaként tartották számon. Egyes történetek szerint mérhetetlen varázsereje volt, amellyel boszorkányok ajándékozták meg.

Ez a fajta bálványisztikus tisztelet nem ritka más népek betyármitológiájában sem: elég csak az angol folklór népszerű haramiájára, Robin Hoodra gondolnunk.

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.