A csángókról: Hitben él a nemzet! Gyökerek ott, ahol a Szeret vize “szompolyog”

A moldvai csángók – az 1990-ben készült dokumentumfilm a Kárpátokon kívül élő mintegy 200 ezres magyar népcsoport életét mutatja be Klézse és Pusztina környékén.

Egyszerű csángó emberek beszélnek múltjukról, történelmükről, hitükről, nemzetiségükről, mindennapi, dolgaikról, küzdelmes életükről.

A dokumentumfilm végén egy katolikus lelkész, aki Szászrégenben szolgál, de a Bákó megyei mintegy 8 ezres lakosú Lujzikalagorból származik, szomorúan mondja, hogy szülőfalujában nincs változás, az egyszerűsége miatt a népét nagyon félrevezetik.

A népe haldoklik, segítségre lenne szüksége, de nagyon nehezen megy a csángók öntudatra ébresztése, tette hozzá lehangoltan a fiatal tisztelendő. Gyimes csángó népviselet.

Moldva a Keleti-Kárpátok túloldalán terül el.

Egykor honfoglaló őseink Etelköz nevű területének nyugati része volt.
A magyar honfoglalás után besenyő szállásterület, ill. gyepűvidék, majd Kumánia, Kunország része, a középkortól a XIX. század végéig a román bojárok által irányított Moldvai fejedelemség.

Egyes kutatók szerint már a honfoglalás idejéből maradtak itt magyarok.

A XI-XII. századtól kezdődően, amikor Erdély keleti-délkeleti részét kezdték benépesíteni a székelyek és a szászok az összeszűkülő gyepű védőrendszer helyett a Kárpátok túloldalán, a keleti lejtőkön létesítettek királyaink őrállomásokat.

A tatárjárás e tájon is végigsöpört, a kunok átköltöztek Magyarországra.

A fontosabb kereskedelmi utak mellett városias települések is létrejöttek, Bákó, Jászvásár, Karácsonykő, stb.

A magyarok mellett szlávok és oláhok települtek, a helynevek többsége azonban magyar eredetű. 1353-ban Nagy Lajos magyar király Dragos máramarosi oláh kenézt bízta meg, hogy szervezzen bánságot Moldvában.

A kialakuló Moldvai Bánság, Fejedelemség a Magyar Királyság hűbérbirtoka volt.
Ez időben a magyarok s a kisebb számú németek és lengyelek megbecsült tagjai voltak a Moldvai Fejedelemségnek, ők közvetítették a fejlettebb termelési módokat, ők honosították meg a szőlőművelést, stb.

Több moldvai bojárnak magyar felesége volt.

Moldva Nagy István, Stefan cel Mare alatt önállósodott, 1467-ben Mátyás király büntetőhadjáratot vezetett a magát lengyel hűbér alá helyező moldvai fejedelem ellen, de Moldvabányánál az oláhok tőrbecsalták a magyar sereget, Mátyás király megsebesült és visszafordult.

1475-ben a Mátyás magyar és Kázmér lengyel király által küldött csapatokkal kiegészített román csapataival nagy győzelmet aratott a törökök felett.

A kapcsolatok a török időkben lazultak meg, Moldva török hűbérbirtokká vált, s csak az 1877-es orosz-török háború után vált függetlenné az 1859-ben Havasalfölddel egyesült Románia.

A középkor folyamán továbbra is érkeztek magyar, elsősorban székely betelepülők, utolsó, legnagyobb hullámuk 1764-ben, a Madéfalvi veszedelem következményként.

Ma Moldvában mintegy 250.000 katolikus él, ők a magyarok, székelyek leszármazottai. A katolikusokat a románok ma is magyaroknak nevezik.

A nagymértékű elrománosítás ellenére még ma is 60-80.000-en beszélik a nyelvújítás előtti archaikus magyar nyelvet.

Bár buzgó katolikusok, csak elvétve voltak magyar papjaik.

Magyar iskoláik csak néhány évig voltak az 50-es években.

Ekkor viszont közel 200 településen.

A kommunista diktatúra idején a románosítás erőszakosan folyt, a csángó-magyarok lakta vidékek zárt területek voltak, még az erdélyi magyarokat is gyakran csendőrök vezették ki a csángó falvakból.

Elégették a magyar nyelvű könyveket, imakönyveket.

Akinél ilyet találtak, azt megverték.

A magyar nyelvű oktatást megszüntették.

Katolikus, “janicsár” papokat képeztek ki, s ezeket küldték a moldvai falvakba.

Sok helyen a papok ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart.
Magyar nyelvű iskolák hiányában nem alakult ki saját értelmiségük.

A magyar falukat román falukkal közös községekbe szervezték, így a színmagyar települések lakói is kisebbségbe kerültek.

A dolgos, hívő katolikus csángók nagy szegénységben élnek.
A családokban gyakori a 8-10-12 gyermek.

Munkahelyek nincsenek, a megélhetés alapja a pár holdnyi földecske.
A felnőtt férfiak többsége eljár dolgozni.

Régebben Románia iparvidékeire, ma már inkább Olaszországba, Izraelbe és Magyarországra.

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.